 |
|
|
LENGYEL KULTÚRAZene FilmSzínházIrodalom Művészet Múzeumok
A kortárs lengyel
kultúra - online kiállítás ::: (PDF, 5 MB)

LENGYEL KULTÚRA
A lengyelek életstílusa és mentalitása több mint ezer éven át
alakult. A nemzeti kultúra - a Lengyelországban élő nemzetiségek dialógusának
eredményeként - részben a latin, részben a bizánci világ hagyományának hatása
alatt született. A lengyelek szívélyesen fogadták a külhoni művészeket, és
érdeklődtek más népek vívmányai iránt. A XIX. és XX. században pedig a politikai
és gazdasági tevékenységet sok lengyel számára a kulturális aktivitás
helyettesítette. A lengyel művészet valószínűleg éppen ezért olyan sokszínű és
változatos. A kultúrák párbeszédét és egymásba fonódását a lengyel
hagyományok évszázadokon át tükrözték. A szokásokat, viselkedési formákat,
öltözékeket nyugati és keleti hatások egyaránt alakították. A lengyel nemesség
hagyományos viseletére (köntös, zsupán, slucki öv) a keleti, ezen belül az
iszlám művészet gazdag motívumkincse is befolyást gyakorolt. Ugyancsak különféle
hatások eredményeként alakult ki a lengyel konyha és a vendéglátás
hagyománya.
A lengyel városok az európai stílusok valóságos tárházának
tekinthetők. A lengyel állam keleti határai egyúttal a nyugat-európai építészet
határait is kijelölték. A történelem nem volt túlságosan kegyes a lengyel
építészet alkotásaihoz. Ennek ellenére számos, évszázados múltra visszatekintő
műemlék maradt fenn: várak, templomok és paloták - némelyek közülük regionális
vagy akár európai szinten is egyedülálló építmények, gyakran kivételesen
aprólékos restaurálás eredményei (pl. a krakkói Wawel), máskor egyenesen a
háborús romokból újjáépített objektumok (pl. a Varsói Óváros és Királyi Vár, a
Gdański Óváros, a Wrocławi Óváros). A Visztula menti Kazimierz a jó állapotban
megőrzött középkori városka szép példája, Krakkó pedig Európa egyik legeredetibb
gótikus-reneszánsz városi épületegyüttese. Figyelemre méltó a lengyel szakrális
építészet, érdekesek a szocreál idején keletkezett épületek is. Az utóbbi évek a
modern építészet számos kiváló alkotásával gazdagították az országot. A
lengyel képzőművészet ugyancsak az egyetemes trendek hatása alatt fejlődött. A
historikus festészet kiemelkedő alakja Jan Matejko, akinek monumentális
festményei a lengyel történelem nagy eseményeihez kapcsolódnak. A realizmus
szószólója volt a lengyel festészetben Stanisław Witkiewicz, az irányzat
legkiemelkedőbb képviselője pedig Józef Chełmoński volt. Az "Ifjú
Lengyelország" korszaka a formai kísérleteket bátran alkalmazó modern lengyel
művészet megszületését jelenti. A legkiválóbb alkotók közé sorolhatjuk a
szimbolista Jacek Malczewskit, Stanisław Wyspiańskit, Józef
Mehoffert valamint az impresszionista iskola képviselőit. A XX. század
számos avantgárd mestert szült. A kubizmusból nőtt ki Tadeusz Makowski
művészete, a konstruktivizmusból Władysław Strzemińskié és Henryk
Stażewskié. A kiemelkedő kortárs művészek közé tartozik Roman
Opałka, Leon Tarasewicz, Jerzy Nowosielski, a fiatalabbak
közül pedig Mirosław Bałka és Katarzyna Kozyra. Jelentősek a
lengyel szobrászok (Xawery Dunikowski, Katarzyna Kobro, Alina
Szapocznikow, Magdalena Abakanowicz) alkotásai. A két világháború
közötti időszaktól kezdve világviszonylatban is kiemelkedő helyet vívott ki
magának a lengyel művészi és dokumentum fotó. A háború utáni években vált
híressé a lengyel plakátiskola, amely a 60-as évektől kezdve jelentős külföldi
sikereket aratott (Henryk Tomaszewski, Waldemar ¦wierzy).
A
lengyel nyelvű irodalom kezdetei a XVI. századig nyúlnak vissza: a reneszánsz
alkotók szakítottak a latin nyelvvel, és lengyelül kezdtek írni. Jan
Kochanowskit versei, fraszkái és siratóénekei az európai reneszánsz
kiemelkedő egyéniségei közé emelik. A barokk és klasszicizmus korában az
irodalom a soknemzetiségű Lengyelországban a kötőanyag szerepét töltötte be.
Világklasszisnak számít Jan Potocki XVIII. századi, francia nyelven írt
regénye, a "Kaland a Sierra Morénában". Jerzy Hasnak a könyv alapján forgatott
filmje Luis Bunuel kedvenc alkotása volt, és számos egyetemi campusban kultikus
film lett. A XIX. században, az államiság elvesztése után jött létre a nagy
romantikus irodalom. Adam Mickiewicz, Juliusz Słowacki és
Zygmunt Krasiński költők az államiságától megfosztott nemzet szellemi
vezérei lettek, akik a lengyelség újjászületését hirdették. A történelmi
hagyományokat énekelte meg a "Quo vadis" című regényéért 1905-ben Nobel-díjjal
kitüntetett Henryk Sienkiewicz. A XX. század első felének legjobb
irodalmi alkotásai közül több is a kultúrák közötti párbeszéd és az avantgárd
kísérletezések eredményeként jött létre. Sajátos jelenséggé vált a "Kresy"
elnevezésű határvidék hagyománya - ezek Lengyelország keleti végei voltak Wilno
és Lwów központtal. Ezeken a végeken fejlődött ki többek között a zsidó
hagyomány: Lengyelország egykori keleti határvidéke a haszidizmusnak, a
judaizmus misztikus ágának a szülőhelye. Az egyedülálló kultúrát felmutató végek
tucatnyi nemzetiség olvasztó tégelyévé, sok nemzetiségű és sok kultúrájú
művészet színhelyeivé váltak. Itt születtek Bruno Schulz, Bolesław
Le¶mian, Jerzy Czechowicz művei. Lengyelország déli felében,
Zakopaneban viszont Stanisław Ignacy Witkiewicz (Witkacy) alkotta
avantgárd műveit. A második világháború után az írók egy része külföldre
került, és többek között a Jerzy Giedroyć vezette párizsi "Kultura" c.
folyóirat köré csoportosult. Emigrációban írta műveit többek között Witold
Gombrowicz, Gustaw Herling Grudziński, Czesław Miłosz,
Sławomir Mrożek. A XX. század második felének kiemelkedő költői közé
tartozik Zbigniew Herbert, Tadeusz Różewicz, Czesław Miłosz
(Nobel-díj 1980-ban), Wisława Szymborska (Nobel-díj 1996-ban). A korszak
legkiválóbb próza- és drámaírói: Witold Gombrowicz, Stanisław
Mrożek, Stanisław Lem (tudományos-fantasztikus elbeszélések). Számos
nyelvre fordították le Hanna Krall riportjait (fő témájuk a lengyel
zsidók háború alatti sorsa) és Ryszard Kapu¶ciński könyveit.
A
lengyel romantika hagyományát és a lengyel irodalomra kifejtett hatását nehéz
megérteni a maga teljességében és minden részletében a lengyel történelem
bizonyos fokú ismerete nélkül. Ennek a romanticizmusnak a kvintesszenciáját
sokak számára Fryderyk Chopin világszerte ismert, a lengyel hagyományból
és folklórból sokat merítő zenéje jelenti. 1927-től kezdve Varsóban öt évenként
megrendezik a világ egyik legrangosabb zenei versenyének számító Nemzetközi
Chopin Zongoraversenyt. Ugyancsak a hagyományos lengyel zene gyökereihez nyúlt
vissza, alkotó módon alakítva azt, Karol Szymanowski, Mieczysław
Karłowicz, Witold Lutosławski és a filmzenét is komponáló Wojciech
Kilar. A kortárs zeneszerzők közül kiemelkedik Henryk Mikołaj Górecki
és Krzysztof Penderecki. A lengyel dzsessz világhírű képviselője
Krzysztof Komeda, Michał Urbaniak, Adam Makowicz,
Tomasz Stańko. A sikeres filmzeneszerzők közé tartozik Zbigniew
Preisner és Jan A.P. Kaczmarek.
A łódĽi filmiskola számos
jelentős rendezőt nevelt ki. Ebben az iskolában végezte tanulmányait többek
között a világ filmrendezőinek élvonalába tartozó Roman Polański ("Kés a
vízben", "Rosemary gyermeke", "Frantic", "A zongorista"). A lengyel "erkölcsi
nyugtalanság mozijának" egyik megalkotója Krzysztof Zanussi. Andrzej
Wajda filmjei mélyrehatóan elemzik azt, ami a lengyelek számára egyetemes
élményt jelent: az emberi méltóság megőrzéséért folytatott harcot szélsőségesen
kedvezőtlen körülmények között. Művei, a "Hamu és gyémánt", a "Csatorna", a
"Vasember", "Az ígéret földje" a lengyelek több nemzedékének identitását
határozták meg. 2000-ben Andrzej Wajda Oscar életműdíjat kapott. A 90-es években
nagy sikert arattak Krzysztof Kie¶lowski egyetemes érvényű, megrázó
filmjei ("Tízparancsolat", "Veronika kettős élete", "Három szín"). Hollywoodban
alkot többek között Agnieszka Holland és Jerzy Kamiński. Ugyancsak
világszerte ismert a lengyel grafikai iskola eredményeiből is sokat merítő
lengyel animációs film (Jan Lenica, az 1983-ban Oscar-díjjal kitüntetett
Zbigniew Rybczyński).
Világra szóló eredményekkel dicsekedhet a
lengyel avantgárd színház. Jerzy Grotowski kísérleti színházat hozott
létre. A XX. század egyik legeredetibb lengyel alkotója volt Tadeusz
Kantor - festőművész, a "halálszínház" megalkotója - ; legismertebb színpadi
műve "A halott osztály".
A mai Lengyelország kulturális ajánlata
sokszínű. A magas kultúra iránt érdeklődők nemzetközi rangú zenei fesztiválokat
találhatnak (Wratislavia Cantans, Varsói Zenei Ősz). A lengyel múzeumokban a
régi és kortárs művészet érdekes gyűjteményeit tekinthetik meg. A világhírű
remekművek egyike Leonardo da Vinci "Hölgy menyéttel" című festménye (Krakkói
Czartoryski Múzeum), Wit Stwosz fából faragott szárnyas oltára a krakkói
Mária-templomban, Hans Memling "Utolsó ítélet" című alkotása (Gdański Nemzeti
Múzeum). Érdekes gyűjteménnyel büszkélkedhet a Varsó melletti Wilanówban
található Plakátmúzeum, a nagy számú néprajzi múzeum és skanzen. A mai
Lengyelország kulturális panorámáját a helyi fesztiválok is
gazdagítják .
Részlet a "Poland in brief"-ből, Varsó, 2003.
Lengyelország
kulturális diplómaciai tevékenysége
Lengyelország euroatlanti integrációjának előrehaladásával párhuzamosan
és az új szomszédainkhoz fűződő viszonynak a kilencvenes évek elején történt
szabályozása után a Külügyminisztérium egyre jobban hangsúlyozza a kulturális
diplomáciának mint a külpolitika lényeges eszközének a jelentőségét. A
kulturális örökség és a tágan értelmezett kultúra fő szemponttá válik
Lengyelország azonosításában, nemcsak a szoros értelemben vett politika
színpadán, hanem az egész világ közvélemény-formáló közösségeinek tudatában is.
Az ország kultúrán keresztül történő promóciója látványos és viszonylag olcsó
tevékenység, amely lehetőséget teremt ahhoz, hogy igénybe vegyük a nagy számú
külföldi lengyelbarát közösség intellektuális, szervezeti és gyakran pénzügyi
potenciálját. A lengyel történelem és kultúra iránti érdeklődés a 90-es években
lezajlott rendszerváltás sikerével és az ezen időszakban elért gazdasági
sikerekkel együtt olyan hatékony tényező, amely arra ösztönzi a külföldieket,
hogy meglátogassák országunkat, de legalábbis gazdagítsák országunkkal
kapcsolatos tudásukat. Ilyen értelemben a lengyel kultúra külföldi, részben, bár
nem kizárólagosan a kulturális diplomácia módszereivel is megvalósuló
promóciójának támogatása kifejezetten kedvező az ország fejlődése szempontjából.
(tovább
>>)

|
|
|
|