LENGYEL KULTÚRA
Zene
Film
Színház
Irodalom
Művészet
Múzeumok

A kortárs lengyel kultúra - online kiállítás ::: (PDF, 5 MB)

A kortárs lengyel kultúra - online kiállítás (PDF)


LENGYEL KULTÚRA

A lengyelek életstílusa és mentalitása több mint ezer éven át alakult. A nemzeti kultúra - a Lengyelországban élő nemzetiségek dialógusának eredményeként - részben a latin, részben a bizánci világ hagyományának hatása alatt született. A lengyelek szívélyesen fogadták a külhoni művészeket, és érdeklődtek más népek vívmányai iránt. A XIX. és XX. században pedig a politikai és gazdasági tevékenységet sok lengyel számára a kulturális aktivitás helyettesítette. A lengyel művészet valószínűleg éppen ezért olyan sokszínű és változatos.
A kultúrák párbeszédét és egymásba fonódását a lengyel hagyományok évszázadokon át tükrözték. A szokásokat, viselkedési formákat, öltözékeket nyugati és keleti hatások egyaránt alakították. A lengyel nemesség hagyományos viseletére (köntös, zsupán, slucki öv) a keleti, ezen belül az iszlám művészet gazdag motívumkincse is befolyást gyakorolt. Ugyancsak különféle hatások eredményeként alakult ki a lengyel konyha és a vendéglátás hagyománya.

A lengyel városok az európai stílusok valóságos tárházának tekinthetők. A lengyel állam keleti határai egyúttal a nyugat-európai építészet határait is kijelölték. A történelem nem volt túlságosan kegyes a lengyel építészet alkotásaihoz. Ennek ellenére számos, évszázados múltra visszatekintő műemlék maradt fenn: várak, templomok és paloták - némelyek közülük regionális vagy akár európai szinten is egyedülálló építmények, gyakran kivételesen aprólékos restaurálás eredményei (pl. a krakkói Wawel), máskor egyenesen a háborús romokból újjáépített objektumok (pl. a Varsói Óváros és Királyi Vár, a Gdański Óváros, a Wrocławi Óváros). A Visztula menti Kazimierz a jó állapotban megőrzött középkori városka szép példája, Krakkó pedig Európa egyik legeredetibb gótikus-reneszánsz városi épületegyüttese. Figyelemre méltó a lengyel szakrális építészet, érdekesek a szocreál idején keletkezett épületek is. Az utóbbi évek a modern építészet számos kiváló alkotásával gazdagították az országot.
A lengyel képzőművészet ugyancsak az egyetemes trendek hatása alatt fejlődött. A historikus festészet kiemelkedő alakja Jan Matejko, akinek monumentális festményei a lengyel történelem nagy eseményeihez kapcsolódnak. A realizmus szószólója volt a lengyel festészetben Stanisław Witkiewicz, az irányzat legkiemelkedőbb képviselője pedig Józef Chełmoński volt. Az "Ifjú Lengyelország" korszaka a formai kísérleteket bátran alkalmazó modern lengyel művészet megszületését jelenti. A legkiválóbb alkotók közé sorolhatjuk a szimbolista Jacek Malczewskit, Stanisław Wyspiańskit, Józef Mehoffert valamint az impresszionista iskola képviselőit. A XX. század számos avantgárd mestert szült. A kubizmusból nőtt ki Tadeusz Makowski művészete, a konstruktivizmusból Władysław Strzemińskié és Henryk Stażewskié.
A kiemelkedő kortárs művészek közé tartozik Roman Opałka, Leon Tarasewicz, Jerzy Nowosielski, a fiatalabbak közül pedig Mirosław Bałka és Katarzyna Kozyra. Jelentősek a lengyel szobrászok (Xawery Dunikowski, Katarzyna Kobro, Alina Szapocznikow, Magdalena Abakanowicz) alkotásai. A két világháború közötti időszaktól kezdve világviszonylatban is kiemelkedő helyet vívott ki magának a lengyel művészi és dokumentum fotó. A háború utáni években vált híressé a lengyel plakátiskola, amely a 60-as évektől kezdve jelentős külföldi sikereket aratott (Henryk Tomaszewski, Waldemar ¦wierzy).

A lengyel nyelvű irodalom kezdetei a XVI. századig nyúlnak vissza: a reneszánsz alkotók szakítottak a latin nyelvvel, és lengyelül kezdtek írni. Jan Kochanowskit versei, fraszkái és siratóénekei az európai reneszánsz kiemelkedő egyéniségei közé emelik. A barokk és klasszicizmus korában az irodalom a soknemzetiségű Lengyelországban a kötőanyag szerepét töltötte be. Világklasszisnak számít Jan Potocki XVIII. századi, francia nyelven írt regénye, a "Kaland a Sierra Morénában". Jerzy Hasnak a könyv alapján forgatott filmje Luis Bunuel kedvenc alkotása volt, és számos egyetemi campusban kultikus film lett. A XIX. században, az államiság elvesztése után jött létre a nagy romantikus irodalom. Adam Mickiewicz, Juliusz Słowacki és Zygmunt Krasiński költők az államiságától megfosztott nemzet szellemi vezérei lettek, akik a lengyelség újjászületését hirdették. A történelmi hagyományokat énekelte meg a "Quo vadis" című regényéért 1905-ben Nobel-díjjal kitüntetett Henryk Sienkiewicz.
A XX. század első felének legjobb irodalmi alkotásai közül több is a kultúrák közötti párbeszéd és az avantgárd kísérletezések eredményeként jött létre. Sajátos jelenséggé vált a "Kresy" elnevezésű határvidék hagyománya - ezek Lengyelország keleti végei voltak Wilno és Lwów központtal. Ezeken a végeken fejlődött ki többek között a zsidó hagyomány: Lengyelország egykori keleti határvidéke a haszidizmusnak, a judaizmus misztikus ágának a szülőhelye. Az egyedülálló kultúrát felmutató végek tucatnyi nemzetiség olvasztó tégelyévé, sok nemzetiségű és sok kultúrájú művészet színhelyeivé váltak. Itt születtek Bruno Schulz, Bolesław Le¶mian, Jerzy Czechowicz művei. Lengyelország déli felében, Zakopaneban viszont Stanisław Ignacy Witkiewicz (Witkacy) alkotta avantgárd műveit.
A második világháború után az írók egy része külföldre került, és többek között a Jerzy Giedroyć vezette párizsi "Kultura" c. folyóirat köré csoportosult. Emigrációban írta műveit többek között Witold Gombrowicz, Gustaw Herling Grudziński, Czesław Miłosz, Sławomir Mrożek. A XX. század második felének kiemelkedő költői közé tartozik Zbigniew Herbert, Tadeusz Różewicz, Czesław Miłosz (Nobel-díj 1980-ban), Wisława Szymborska (Nobel-díj 1996-ban). A korszak legkiválóbb próza- és drámaírói: Witold Gombrowicz, Stanisław Mrożek, Stanisław Lem (tudományos-fantasztikus elbeszélések). Számos nyelvre fordították le Hanna Krall riportjait (fő témájuk a lengyel zsidók háború alatti sorsa) és Ryszard Kapu¶ciński könyveit.

A lengyel romantika hagyományát és a lengyel irodalomra kifejtett hatását nehéz megérteni a maga teljességében és minden részletében a lengyel történelem bizonyos fokú ismerete nélkül. Ennek a romanticizmusnak a kvintesszenciáját sokak számára Fryderyk Chopin világszerte ismert, a lengyel hagyományból és folklórból sokat merítő zenéje jelenti. 1927-től kezdve Varsóban öt évenként megrendezik a világ egyik legrangosabb zenei versenyének számító Nemzetközi Chopin Zongoraversenyt. Ugyancsak a hagyományos lengyel zene gyökereihez nyúlt vissza, alkotó módon alakítva azt, Karol Szymanowski, Mieczysław Karłowicz, Witold Lutosławski és a filmzenét is komponáló Wojciech Kilar. A kortárs zeneszerzők közül kiemelkedik Henryk Mikołaj Górecki és Krzysztof Penderecki. A lengyel dzsessz világhírű képviselője Krzysztof Komeda, Michał Urbaniak, Adam Makowicz, Tomasz Stańko. A sikeres filmzeneszerzők közé tartozik Zbigniew Preisner és Jan A.P. Kaczmarek.

A łódĽi filmiskola számos jelentős rendezőt nevelt ki. Ebben az iskolában végezte tanulmányait többek között a világ filmrendezőinek élvonalába tartozó Roman Polański ("Kés a vízben", "Rosemary gyermeke", "Frantic", "A zongorista"). A lengyel "erkölcsi nyugtalanság mozijának" egyik megalkotója Krzysztof Zanussi. Andrzej Wajda filmjei mélyrehatóan elemzik azt, ami a lengyelek számára egyetemes élményt jelent: az emberi méltóság megőrzéséért folytatott harcot szélsőségesen kedvezőtlen körülmények között. Művei, a "Hamu és gyémánt", a "Csatorna", a "Vasember", "Az ígéret földje" a lengyelek több nemzedékének identitását határozták meg. 2000-ben Andrzej Wajda Oscar életműdíjat kapott. A 90-es években nagy sikert arattak Krzysztof Kie¶lowski egyetemes érvényű, megrázó filmjei ("Tízparancsolat", "Veronika kettős élete", "Három szín"). Hollywoodban alkot többek között Agnieszka Holland és Jerzy Kamiński. Ugyancsak világszerte ismert a lengyel grafikai iskola eredményeiből is sokat merítő lengyel animációs film (Jan Lenica, az 1983-ban Oscar-díjjal kitüntetett Zbigniew Rybczyński).

Világra szóló eredményekkel dicsekedhet a lengyel avantgárd színház. Jerzy Grotowski kísérleti színházat hozott létre. A XX. század egyik legeredetibb lengyel alkotója volt Tadeusz Kantor - festőművész, a "halálszínház" megalkotója - ; legismertebb színpadi műve "A halott osztály".

A mai Lengyelország kulturális ajánlata sokszínű. A magas kultúra iránt érdeklődők nemzetközi rangú zenei fesztiválokat találhatnak (Wratislavia Cantans, Varsói Zenei Ősz). A lengyel múzeumokban a régi és kortárs művészet érdekes gyűjteményeit tekinthetik meg. A világhírű remekművek egyike Leonardo da Vinci "Hölgy menyéttel" című festménye (Krakkói Czartoryski Múzeum), Wit Stwosz fából faragott szárnyas oltára a krakkói Mária-templomban, Hans Memling "Utolsó ítélet" című alkotása (Gdański Nemzeti Múzeum). Érdekes gyűjteménnyel büszkélkedhet a Varsó melletti Wilanówban található Plakátmúzeum, a nagy számú néprajzi múzeum és skanzen. A mai Lengyelország kulturális panorámáját a helyi fesztiválok is gazdagítják
.

Részlet a "Poland in brief"-ből, Varsó, 2003.


Lengyelország kulturális diplómaciai tevékenysége

Lengyelország euroatlanti integrációjának előrehaladásával párhuzamosan és az új szomszédainkhoz fűződő viszonynak a kilencvenes évek elején történt szabályozása után a Külügyminisztérium egyre jobban hangsúlyozza a kulturális diplomáciának mint a külpolitika lényeges eszközének a jelentőségét. A kulturális örökség és a tágan értelmezett kultúra fő szemponttá válik Lengyelország azonosításában, nemcsak a szoros értelemben vett politika színpadán, hanem az egész világ közvélemény-formáló közösségeinek tudatában is. Az ország kultúrán keresztül történő promóciója látványos és viszonylag olcsó tevékenység, amely lehetőséget teremt ahhoz, hogy igénybe vegyük a nagy számú külföldi lengyelbarát közösség intellektuális, szervezeti és gyakran pénzügyi potenciálját. A lengyel történelem és kultúra iránti érdeklődés a 90-es években lezajlott rendszerváltás sikerével és az ezen időszakban elért gazdasági sikerekkel együtt olyan hatékony tényező, amely arra ösztönzi a külföldieket, hogy meglátogassák országunkat, de legalábbis gazdagítsák országunkkal kapcsolatos tudásukat. Ilyen értelemben a lengyel kultúra külföldi, részben, bár nem kizárólagosan a kulturális diplomácia módszereivel is megvalósuló promóciójának támogatása kifejezetten kedvező az ország fejlődése szempontjából. (tovább >>)


 

Adam Mickiewicz Intézet www.iam.pl
www.culture.pl


Nemzetközi Kulturális
Központ
www.mck.krakow.pl

Nemzeti Kulturális Központ

www.nck.pl
Kulturális Minisztérium www.mkidn.gov.pl
Külügyminisztérium www.msz.gov.pl
Krakkói Könyv Intézet www.instytutksiazki.pl
Színház Intézet www.instytutteatralny.pl






Instytut Polski, 1065 Budapest, Nagymező u. 15. | Galeria PLATAN, 1061 Budapest, Adrássy út 32.
tel: (+361) 311-5856, 331-1168, 353-0716, 331-3911, fax: (+361) 331-0341 | e-mail: info@polinst.hu
www.lengyelintezet.hu | © Instytut Polski Budapeszt | created by W.Dorosz © 2004 | letölthető logo .eps