LENGYEL TUDOMÁNY

A lengyelek állítólag romantikus lelkületű emberek, az ilyenek pedig gyakran bámulják az eget. Valószínűleg ezért lett híres Lengyelország kiváló csillagászairól. Kopernikusz volt az emberiség történelmének egyik legkiemelkedőbb csillagásza, ő alkotta meg többek között a heliocentrikus világképet. A kortárs lengyel tudósok közül jelentős hírnévnek örvend Aleksander Wolszczan, a Naprendszeren kívüli bolygórendszer felfedezője. Wolszczan folytatja a Kopernikusz által évszázadokkal korábban elindított hagyományt.
A lengyel tudományosság gyökerei a középkorig nyúlnak vissza. Már 1364-ben létrejött Lengyelország első, Közép-Európa második (a prágait követő) egyeteme, a Krakkói Akadémia, mai nevén a Jagelló Egyetem.
A XIX. században Lengyelország is hozzájárult a műszaki tudományok fejlődéséhez. 1883-ban két lengyel tudós - Zygmunt Wróblewski és Karol Olszewski elsőként cseppfolyósított a levegőből oxigént és nitrogént. A két Nobel-díjjal - 1903-ban fizikai, 1911-ben kémiai Nobel-díjjal - kitüntetett Maria Skłodowska-Curie a radioaktivitás tudományának egyik megalkotója. Két elemet is felfedezett: a polóniumot és a rádiumot. A petróleumlámpa felfedezője és a kőolajipar európai úttörője volt Ignacy Łukasiewicz. Nem lehet nem megemlíteni a lengyel régészek sikereit, hogy csak Kazimierz Michałowskit, a pharoszi (egyiptomi) freskók felfedezőjét említsük.
A szövetséges hatalmak II. világháborús győzelméhez járultak hozzá lengyel tudósok azzal, hogy megfejtették és 1939 augusztusában átadták a szövetségeseknek a III. Birodalom hadserege által használt Enigma rejtjelező berendezést. A feladatot a lengyel elhárításnak dolgozó, a Poznani Egyetemen működő matematikusok - Henryk Zygalski, Jerzy Różycki és Marian Rejewski - hajtották végre.
Jelentős eredményeket ért el Kazimierz Twardowski "lwów-varsói filozófiai iskolája", amely a 20-as és 30-as években logikával és filozófiával foglalkozó nagy tudósokat gyűjtött maga köré.
Számos lengyel tudós élt emigrációban. Világhírnévre tett szert az antropológia területén Bronisław Malinowski. 1914-1918 között nagy visszhangot keltő kutatásokat végzett Új-Guineán és a Trobriand-szigeteken. Malinowski alkotta meg a kultúrakutatással foglalkozó tudományok funkcionális módszertanát. Paweł Edmund Strzelecki Ausztráliát kutatta. Más, a XIX. században az oroszok által Szibériába száműzött lengyel tudósok a térség természeti kincseinek felfedezéséhez járultak hozzá. Benedykt Dybowski a Bajkál faunáját írta le, Aleksander Czekanowski Szibéria geológiájával foglalkozott, Jan Czerski a Bajkálontúl hegyláncait kutatta. Kiváló mérnökök és konstruktőrök is voltak az emigránsok között. Ernest Malinowski irányította 1872-1876 között Peruban a világ legmagasabban fekvő vasútvonalának építését, Ralph Modjewski pedig az USA-beli Benjamin Franklin-híd tervezője volt.

A lengyel tudomány és közoktatás rendszere az utóbbi években nagy változásokat él át, hogy eleget tehessen a rendszerváltás által előidézett oktatási boom követelményeinek. A lengyel oktatási rendszer három fokozatú. Hat osztályos általános iskolával és három éves gimnáziummal kezdődik, a következő fokozatot a szakosított líceumok és szakiskolák jelentik, a felsőoktatást pedig az egyetemek és szakirányú főiskolák alkotják. A felsőoktatási intézmények száma 1990-hez képest megháromszorozódott: a jelenlegi 310 intézményben több mint 1,5 millió hallgató tanul. A tudományos kutatások az oktatási intézményekben és a kutatási központokban folynak: a lengyel tudomány a genetikai kutatások, a molekuláris biológia valamint a humán tudományok területén ér el kimagasló eredményeket.

Részlet a "Poland in brief"-ből, Varsó, 2003.

Lengyel kutatóintézetek listája (tipp!)      www.lengyel-kutatointezet.lap.hu

Szótárak

Lengyel Nobel - díjasok

Tudományos Kutatások Bizottsága
(Komitet Badań Naukowych)

00-529 Warszawa, ul. Wspólna 1/3
tel. centr.: (+22)-529-27-18
e-mail: dz@kbn.gov.pl
http://www.kbn.gov.pl